Bátraké a szerencse és a jó szex

Lehet-e még újat mondani a szexről és a nőkről? Hogy áll ma ez a tudomány? A jövőbenézés mindig bíztató?

Kétoldali kurázsitisz
Egy praxisnak is van hőskora? Milyen volt az első fogadtatása a ma sem szokványos rendelésednek?

Az orvoskollégáim 7-8 évvel ezelőtt bátor bevállalásnak tekintették a szexológiai gyakorlati munkát. Miket gondolhattak rólunk?:) Gratuláltak és kíváncsian, de nagy tisztelettel mertek csak érdeklődni, hogy mivel foglalkozunk. Voltak, akik meglátogatták az akkori rendelőnket a Kacsa utcában, személyes ismerkedést kívántak. Voltak más doktorok, akik páciensnek jöttek még nagyon messziről is.

És mit gondoltál először Te magad? Miből állhat egy ilyen gyakorlatsor?

Logikus, hogy amíg valamitől félünk és nem megyünk egészen közel hozzá, addig soha sem fogjuk tudni pontosan megérteni. De ha éppen a szexualitás a kezelendő, akkor hogyan legyen ez a megközelítés és mi az elég…?! Legyen róla egy diagnózis és kapjon receptet a jó szexre?

Nézzük meg a másik oldalról is. Óriási az igény a szexben is a gyakorlati ismeretekre és a problémák gyors megoldására. Manapság mindenki igyekszik sokféle területen „szakemberré” válni az önállósága megtartása érdekében. A magánéletben ez a legkívánatosabb törekvés, ami létezhet, mégis kevesen próbálnak érteni a szexhez. Valljuk be, ők is kevés segítséget találnak hozzá. És milyen legyen a megfelelő segítség? Beszélgessünk? A kör, ahogy mondják, ezzel bezárulna.

Automatikus vagy ihletett jövőt?
Mit adott a szexológia a nőknek? Hová jutottunk?

Kezdetektől homály fedi a női szex gyakorlatát, de igazából elméleti tudásunk is hiányos volt róla. Gond a szüzesség megtartása, utána az a baj, hogy nem tudjuk, hogyan veszítsük el, azután jön a még több kérdőjel.

Miért nem kapunk elegendő segítséget? Kihez lehetne fordulni a szüzességtől a menopauzáig és utána?

Az ma már végképp tarthatatlan elképzelés, ami még 20-30 éve is létezett, hogy a szexnek magától kell mennie. Réges-régen, más tájakon a nőket és a fiúkat másképpen, de kicsi kortól készítették, edzették a szexre. Annak a követelménynek kellett megfelelniük, ami ott hagyományosan elfogadott volt. Átadták az összegyűlt tapasztalatokat a gyermekeiknek.

A modern korokban a felkészítetlenség okozta problémákkal nézünk farkasszemet. Ki törődik a kor új kihívásaival, hogy ehhez megfelelő férfiakat avassunk és nőket képezzünk. A modern kor találmányainak egy része a szex tudományos, de az emberiség felhalmozott, régi tudására nem építő megközelítése. A szexológia elsősorban a pszichológiának – pikánsan kevés névhez kötődő – aprócska területe volt. Mekkora merészség kellett ehhez is, nekik is!

Ezeket a fehér foltokat ma mindenki személyesen tapasztalja és a genetikai forradalom abszurdumaként hatnak.

Jobban megy már lombikban, mint hüvelyben?

Ez azt is jelzi, hogy ami most van az nagyon kevés, teljesen másra van szükség. Ezt az új igényt lehetetlen teljesíteni, amíg nem tanulmányozzuk és nem értjük meg megfelelően a szexualitást, amíg az elméleti tudás mellett eltörpül a gyakorlati és az elképzelések nem alakulnak, fejlődnek a kor színvonalán, mint húzóerő. Az „érett”, nagykorú szexhez nem elég a tudás, amíg nem jutottunk el oda, hogy képesek legyünk a sikeres megoldásokhoz felhasználni, sőt felerősíteni az emberek kíváncsiságát és saját akaratát. Amíg például ezek a hiányok zavarják a szakmát is, addig nem tudjuk érdemben megközelíteni a hozzánk fordulókat és a problémáikat.

Szépség vagy csúfság
A szalonképes és jó felvilágosító anyag miért ilyen kevés? Miért a viszolygás általában?

Amikor szexualitásról nem merünk beszélni, ez nemcsak a magánproblémák esetében van így, hanem általában is. Pedig mennyit halljuk, hogy beszélni kell róla. A lényeget kevesen tudják kimondani, megfogalmazni. Nincs hétköznapi nyelvezetünk hozzá. Nincsen rutin és fantázia az érzések bonyolultságának kifejezésére. Sablonos, mindenki által jól érthető kifejezésekben próbáljuk elmesélni az érzelmes történeteket. Nagyon régen volt, amikor használták a fennköltséget, a költői hasonlatokat. Ma ez nem is divat, hiszen egészen más irányba fejlődik a nyelvünk és az életünk. Sokkal praktikusabb és gyorsabb a kifejezésünk beszédben, leírásban, filmekben is. De ez a sokkal praktikusabb is alkalmas a feladatra és ez nagyon gyorsan átadható.

Más okok is léteznek. Például a szex és a csúfság összefonódik, mert ami tiltott, az alkalmas a bántásra és a degradálódásra. Nem szalonképes kimondani egyes testrészeket és működéseket. Nem illik túláradó érzelmekkel kommunikálni, a magánéletet szabadon élni. Vannak, akik a nyilatkozó szakembertől is félnek, ha szex a téma. Tehát valójában nem nyelvi problémánk van, hanem gondolkodásbeli.

Szexuális jövő
Mennyire lehet előrevetíteni ezt a jövő nemzedékre? Nekik is ugyanez lesz a szexhez való viszonyuk és tudásuk? Vagy számíthatunk arra, hogy elszabadulnak a gátlások és átesünk a ló túloldalára? Úgy tűnik, minden nemzedék öregjei ettől féltik a fiatalokat. Igazuk van?

Én inkább attól félek, hogy nehogy úgy essünk át a túloldalra, hogy kötelezővé silányítsuk a szexet a fiataloknak. Az utóbbi évtizedekben a szexológiában teljesen új irányok jöttek létre nem csupán az új igények miatt, hanem részben megelőzve azokat. A korábbi meddő törekvések, amik olykor nem is a szexről szóltak, a szexológia területén feleslegessé váltak. Érthető, hogy miért nem sikerült valódi eredményeket elérni velük. A gyógyszeripar is előrelépett: a merevedési zavarok egy részére talált kémiai megoldást, de a vágy csökkenésére, a korai magömlésre és a nők összes szexuális zavarára nem. Ez is érthető, hiszen nem betegekről van szó, hanem arról, hogy egy biológiai-társadalmi bonyolultságú működés hogyan őrizheti meg komplexitását és fejlődési ütemét. Ehhez a gyógyszer-hatás túl primitív. Az áttörés nem a technikától várható – remélem emberként és szakemberként egyaránt -, hanem az emberi szexualitás közvetlen, természetes hasznosulásától.

Futurisztikus erotika
Hogyan fog ez végbemenni? Mitől lesz áttörés?

Valamennyi változás a világban, megváltoztatja az embert. A gondolkodás, az érzelmek, az igények és a lehetőségek is változnak. Ez a szexben biztosan érezteti a hatását előbb-utóbb, így a szexualitásunk is folyamatosan változik. Sok esetben kimutathatatlan, máskor nyilvánvaló az összefüggés. A nők szerepe például döntőbbé vált, társadalmilag új területekre léptek be. A férfiak értékei is megváltoztak. Nehezebb fenntartani ezt a férfiasságot, a nőknek pedig a női mivoltuk mostani lényegét. Sokkal több mindenre kell odafigyelni és megérteni egyszerre sokkal több összefüggést, mint korábban. Ezek nem csupán társadalmi, hanem biológiai változások is. Ezek mostani, új feladatok: igyekezni kell időben felnőni. Ez a kényszerítő erő vagy nyomás ad potenciális lehetőséget az áttörésre. Tehát egy természetes, szükségszerű folyamatról van szó. Ha jól ugrunk, jobb lesz nekünk!

Tapadós sallangok
Mi lesz a régi prüdériából és a tabukból. Ettől minden korábbi nyűg is eltűnik majd?

A régebbi dolgok felhalmozódtak, maguktól nem simulnak el. Jó tudni, hogy amit nem tudunk megoldani, a további nemzedékek is megkapják. Persze eddig sem szaggattuk a hámot magunktól, hogy ezek létére és veszélyeire felhívjuk a figyelmüket. Éppen ellenkezőleg. Mindenki úgy tesz, mintha ez új keletű lenne. A régi értékek tönkretétele! Ezért a fiatal nemzedékek szépen, saját maguk botlanak beléjük, azaz megtalálják a régi kérdéseket. Nekik ez vadonatúj. Válaszokat és megoldásokat, ha egyáltalán mernek kérni, alig kapnak. Az anyák-nagyanyák-unokák nyugodtan megbeszélhetnék a szex-gondjaikat, tökéletesen értenék egymást. Az élet más területein nem lennének képesek ilyen egyetértésre, mert teljesen más életet élnek, de a szex univerzális, mondhatni kortalan.

Mibe botlik gyermekünk?
Hogyan képzeljük el ezt? Mik ezek a régi dolgok, amiket maguktól találnak meg a gyermekeink?

Nézzünk egy konkrét példát. Miért kell például már 16 évesen, egy rendszeresen (!) szexelő párnak kétségbeesni a korai magömlés miatt, mert nincs remény? Miért csak azt mondja nekik a problémával felkeresett urológus, hogy inkább a tanulással foglalkozzanak és segítség nélkül elküldi őket? A fiatal lány első kézből megismeri az orgazmus hiányát és partnere kínlódását. Ezek után kihez forduljanak, mit beszéljenek meg, mire várjanak? Egyedül soha nem fogják megoldani és már nem fognak senkitől segítséget kérni. De szex, rossz szex, az lesz nekik.

A fiatalok nem merik elmondani, hogy már élnek szexuális életet. Senki sem tudja, hogy közülük hány szenved már középiskolás korától szexuális zavaroktól. Keresetük még nincs. Ha betegek, a szüleik segítségére számíthatnak. Ha a szexben van bajuk, akkor senkire. Hogyan lehet ezen változtatni?

Így nyilván sehogy. A korábbi években volt ugyan egy középiskolai programunk, amit mindannyian imádtunk, de 2 évnél többet nem bírtunk finanszírozni. Ebben a korosztályban lehet időben megfogni a későbbi szex-párkapcsolati-családi-egészségi és egyéb zavarok gyökerét. A stressz ezekben a félig felnőttekben a legnagyobb. Ez önmagában is garantálja azt a korábbi sejtésünket, hogy nincsenek rendben a dolgaik, de ezt sikerült is igazolnunk. Mégis nagyon reményteli, még a keményebb nehézségek megoldása során is, hogy még minden új a számukra, tanulékonyak, nem ismerik el a tabukat, szeretnek szabálytalanul cselekedni, és remekül képesek észlelni, hogy egy szabály menetközben megváltozott. Szóval van még bennük élet és mersz. Későbbi életükben ugyanez a képzés már soha sem lesz ilyen könnyed és elegánsan sikeres. Most a weboldalunk segítségével a szüleik többet tudnak segíteni nekik, ha hisznek abban, hogy menni fog.

A fiatalok még kezdők, nem gyűjtöttek össze sikertelen, megoldatlan tapasztalatokat. Később már más a helyzet, nehezebb segítséget kérni, sőt elfogadni is. Sokan csalódtak másokban, a szerelemben és nem látnak kiutat, halmozódnak a bajok. Olyan „életbölcsességet” alakítanak ki a maguk számára, ami pesszimista. Tudatosan csökkentik vágyaikat, már nem akarnak érdekesen élni, inkább nyugodtan. Érdemes még ilyenkor reménykedniük valamiben?

Széles a skála a későbbi életkorokban is. Eleve szexuális segítségre szorulnak a tapasztalatlan és szexualitásukban összezavarodott emberek és időnként a tapasztalt, sőt igényes szexusú férfiak és nők is. Ez teljesen természetes, mert az intim szféra nem annyira intim, hogy ez védettséget jelentsen. Biológiailag annyira intim, mint a nyelés. Láthatjuk, az állatoknál nincs kiemelten vagy rejtetten kezelve az ügy. Nem érdemes évekig húzni és hagyni, hogy éreztesse hatását közérzetünkben, munkánkban, igényeinkben. Ám teljesen mást kell ehhez kapnia a fiatal kezdőnek, a megkorosodott tudatlannak és az igényes, felkészült embereknek. Mindnek újat kell tudni mutatni a szexben, amin keresztül élvezetesen fejlődve, élményekkel dolgozik meg a saját megoldásokért. Ebben ma már sok jó eredmény és tapasztalat birtokában vagyunk a gyakorlati szexológiában.