Hallottam már olyan melegvízű forrásokról, melyeket még nem fedezett fel a szállodaipar, és melyek valahol mélyen a hegy sűrűjében bújnak meg, de én még sosem jártam ilyen helyeken. A közelben is rejtőzött egy, úgy hallottuk, de egy ismerősünk sem tudott használható információval szolgálni, hogy hol. Így már meg is feledkeztem erről, egészen addig, míg egy hétvégi túra alatt rá nem találtunk. A kiránduláson nem a turistaúton haladtunk, hanem saját törvényeink szerint, keresztül-kasul az érintetlen természetben. Sok kis ért és csermelyt hagytunk már el útközben, mikor egyszer csak egy gőzölgő patakot pillantottunk meg a távolban. A kíváncsiságtól vezérelve futva tettük meg a még előttünk álló távot. Odaérve kezünkkel győződtünk meg a szabadon csordogáló forrás melegségéről. Ezen felbuzdulva alig fél perc múlva már meztelenül lubickoltunk a patak felduzzadt részén. A vízszint nem volt túl magas, még derékig sem ért. Így csak ücsörögtünk benne és simogattuk egymást forró csókok közepette. Mindig is érzékenyen érintett, ha párom csiklómat becézgette ügyes kezével. Szerettem volna megállítani az időt... Testem remegett, de nem a hidegtől, hanem a sorozatos bizsergő hullámoktól, amiket éreztem. Miután elcsendesedtem, kedvesem lassan lábam alá nyúlva felemelt, és az ölébe ültetett. Ritmusunktól a víz fodrozódott körülöttünk... Azóta, ha melegvízű forrásokról hallok, szám szélén mindig megjelenik egy kis mosoly, és egy pillanatra újra érzem a víz, és kedvesem ölelését.
A tartalom megtekintéséhez
regisztráció és előfizetés szükséges!
A tartalom megtekintéséhez
regisztráció és előfizetés szükséges!