Ismét megérkezett a tavasz, a szívemhez oly közel álló napsütötte, virágzó, csodás látnivalókkal! A jó időt kihasználva biciklizni indultunk kedvesemmel a hegyekbe. Mivel meleg volt, ezért úgy döntöttem, hogy csak egy halásznadrágot kapok magamra, bugyit nem. Hátha ezzel a sanyargatással móresre taníthatom az éledező gonoszt a combom között. A tűz már megint ott lapult bennem... (Egyszer régen a kocsiban ülve már volt hasonló esetem, amikor sortom varrása a hepehupás utak miatt élvezetet adott nekem...) Egész jól haladtam az örömszerzéssel egy darabig az erdőbe vezető poros, rázós mellékutakon. Aztán rájöttem, hogy gyerekkoromban már jártam erre, és bevillant a közeli vadászles, mint jó rejtekhely. Felmásztunk, és rögtön lerántottam a már átázott nadrágomat. Nem emlékszem, mikor voltam ennyire nedves utoljára. A hosszú ideig tartó izgatás láthatóan megtette hatását. Kedvesem ölébe ültem, de ő nem feküdt le a kemény deszkapadlóra, inkább megtartotta magát. A nagy kilengésektől nagyon izgató cuppogó hangok keletkeztek, amit kedvesem nyögéseivel tetézett. Ettől teljesen bevadultam. A hangjától, és hogy mennyire élvezi. Már én sem fogtam vissza magam, és hangosan élveztem. Ahogy a bizsergés elindult az alhasamban, és egyre hevesebben törtek rám az összehúzódások, akkorát élveztem, mint addig még soha. Percekig csillagokat láttam. Aztán kifújtuk magunkat, és egy csókkal nyugtáztuk ezt a gyönyörű délelőttöt, mielőtt ismét bringára szálltunk.
A tartalom megtekintéséhez
regisztráció és előfizetés szükséges!
A tartalom megtekintéséhez
regisztráció és előfizetés szükséges!